Bor

Nyíregyháza és Vidéke
Magyarország
termelői áru

Napraforgó

Szamosújlak
Magyarország
termelői áru
Kiemelt támogatóink
betűméret csökkentése betűméret növelése

Éltető kenyerünk

kepGondolkoztál már azon, hogy mi az az étel, ami minden nap asztalunkra kerül? És azon, hogy mindez a világ szinte bármely részén így van? Nos, kitalálod, mi lehet az? Akármilyen hihetetlen, ez bizony a kenyér!

A világ bármely részén is jársz, mindig találkozol vele, még ha nem is az itthon megszokott formában, vagy ízvilággal. Mert bármilyen hihetetlen, a kenyér azon túl, hogy ma az alapvető táplálékok közé tartozik, igencsak változatosan készíthető el. Akárhány országban, vagy épp földrészen járunk bizony mások a helyi szokások, ízek. Talán nem kell bemutatnom az afrikai népek, berberek lepénykenyerét (tabouna), vagy épp a zsidók lapos kovásztalan kenyerét, a maceszt. Vagy a törökök pitáját, olaszok ciabattaját, bruschettáját, a franciák bagettjét. És a mexikóiak lepénykenyerét, a tortillát ismered? Egykor honfoglaló őseink is még kovásztalan kenyeret sütöttek, a kelesztés technikáját a betelepülő szláv népektől lesték el. Azóta persze nagy változások történtek a kenyér készítés terén, a házi készítésű kenyereket felváltották a kisebb pékségek, majd az idők folyamán megjelentek a „nagyüzemben” készülő kenyerek is, kényelmesebbé téve a háziasszonyok életét. Persze mint mindennek, ennek is „ára” van, pont az értékes alkotórészek vesztek el.

De öröm az ürömben, hogy ma már újra megjelentek a kisebb házi pékségek, vagy a konyhatechnika fejlődésével, egyre többen térnek vissza a régi hagyományokhoz, a nagyanyáink féle házi sütésű kenyerekhez, legyen ez akár sütőben, búbos kemencében, vagy épp kenyérsütő gépben sülő. Merthogy mindezek a lehetőségek adottak, s mindenki kiválaszthatja a számára megfelelő elkészítési módot, s találhat ki újabb egyedi recepteket, legyen az akár fehér-, barna, pikáns-, vagy épp édeskenyér, azaz kalács.

De mik is a jó kenyér jellemzői?

Ezt szerintem mindenki el tudná mondani, de nézzük is csak!

Alak: a kenyértípusra jellemző, szabályos, arányosan domború; de ne legyen torz alakú. Héj: a kenyértípusra jellemző színű, fényes, sima vagy cserepes, esetleg szórt és/vagy vágott; ne legyen végigrepedt, kormos, szennyezett, égett, ázott, átnedvesedett, vagy feltűnően sérült. Bélzet: a kenyérbél átsült, a héjtól nem elváló, a felhasznált liszt jellegének megfelelő egyenletes színű, egyöntetű állományú, rugalmas, csomómentes, ne legyen szalonnás, ragacsos; ne legyen morzsálódó, széteső; ne tartalmazzon idegen anyagokat, csomókat és ne legyen mikroorganizmusok által fertőzött. Íz és illat: a kenyértípusra jellemző aromájú; ne legyen idegen ízű vagy illatú.

Te milyen kenyérre szavazol? Gondolkoztál már, hogy mi a kedvenc kenyered? Mert néha bizony a bőség zavarával küszködünk. Nekem a tönkölylisztből készült sajtos kenyér a nagy kedvencem, meg a joghurtos-tökmagos kenyér, és mogyorós kenyér. S kóstoltad már az almás kenyeret? Csak egy szót tudok rá: Isteni!

Magad sütöd kenyered? Melyik táborba tartozol? Sütöttél már kenyeret? Ha igen, akkor nem kell ecsetelnem a kenyérsütés örömét, a sikerélményt, a saját receptek sikerét, s nem utolsósorban a sülő kenyér illatát, ami szerintem senkit nem hagy hidegen. Mindenki társít valamilyen pozitív élményt hozzá. Eszedbe jut gyermekkorod, vagy épp imádod a még meleg kenyér csücskét, a serclit.

Ha nem próbáltad még, akkor bizony itt az ideje, bátorítalak rá. Egyáltalán nem ördöngös elkészítése, még elfoglalt háziasszonyok, dolgozó nők is nyugodtan belevághatnak, de a férfiak se féljenek tőle, kedvcsinálónak, íme néhány egyszerű recept:

Ha sütőben sütöd:

Anyu zsemléi szabadon

Hozzávalók:

45 dkg liszt (ízlés szerint 2-3 féle lehet, változatos arányokban), 300 ml víz (langymeleg), 1 dkg élesztő, 1 evőkanál olaj, 1 evőkanál cukor (ha barnát teszünk bele, segít a színezésben is, éppúgy, mint a teljes kiőrlésűek), 2,5 kiskanál só

A cukor kb. felét 2 evőkanál liszttel, valamint az élesztővel és 100 ml vízzel összekeverjük, ebből kovászt készítünk. Ezt követően a maradék lisztekhez adagoljuk az olajat, sót, majd a kovásszal jól összedolgozzuk, akár robotgép segítségével is. Pár perces dagasztást követően kelni hagyjuk a tálban, míg a tál széléig fel nem jön a tészta, majd újra átdolgozzuk, ezúttal kézzel, s újra hagyjuk kelni. A kelesztés után újra átdolgozzuk, s kis formákba zsemléket alakítunk ki (kb. 7-8-9 db, s ha magokkal hintjük meg a tetejét, ekkor tegyük), majd a sütőtálcán a zsemlék tetejét megkenjük vízzel, s hagyjuk a sütőben újra kelni. Ezt követően kapcsoljuk be a sütőt, s süssük készre a zsemléket kb. 30 perc alatt.

Ha (búbos) kemencéd van:

Parasztkenyér Molnárné módra

Hozzávalók: 1700 g búzaliszt, 300 g rozsliszt, 1,5 liter kézmeleg, langyos víz, 1 kocka élesztő, 40 g só

Kevés zsiradék a sütőformának

Tésztamennyiség: kb. 3.590 g

Segédeszköz: keverőtál, kemence, vagy süteményforma, éles kés

A lisztet egy keverőtálban keverjük össze és képezzünk egy lisztvályút. Majd az élesztőt egy kis vízzel oldjuk fel és tegyük ebbe a lisztvályúba bele.

Ezt a tésztát hagyjuk 3-4 óráig pihentetni, majd ezután a sót és a maradék vizet adjuk hozzá, s egy laza szerkezetű kenyértésztát gyúrjunk. Ezt követően a tésztát 60-90 percig pihentessük. A tészta pihenése alatt 2-3 alkalommal újra gyúrjuk át a tésztát. Majd a pihentetés végén cipót formázzunk belőle.

A kizsírozott sütőformában 5-10 percig pihentessük a tésztát, majd egy éles késsel a kenyér szélén egy kis bemetszést vágjunk. A kenyeret előmelegített sütőben (250 fokon) 30 percig süssük elő, majd ezt követően 30 percig 180 fokon süssük készre.

A kenyér teljesen felreped, vagy felszakad, ha elfelejtjük a kenyér szélén a bemetszést.

Ha pedig kenyérsütő géped van, akkor ezt süsd meg:

Köménymagos kenyér

Kenyérsütő gépbe téve az alapanyagokat a hozzávalók 1 kg-hoz: 500 g író, 550 g sima liszt, 1,5 teáskanál só, 1 dkg friss élesztő, 20 g egész kömény, 1 csipetnyi őrölt kömény (kb. fél kiskanál)

Program: alapkenyér

Szín: közepes, vagy sötét

Íme néhány a saját sütésű kenyerekből, melyek jól mutatják, hogy bátran kísérletezhetünk!. Sorrendben az alábbiak: köménymagos, mogyorós, sajtos, almás és tökmagos.

Tipp1: a sima liszt egy részét – 150 g – cseréljük rozslisztre.

Tipp2: aki nem szereti az erős kömény illatot, vagy épp az erős köményt, csökkentse bátran az egész kömény mennyiségét 10-15 g-ra

Szerző: Torma Tímea az “Írd Te a Vidéki Életet!” cikkíró pályázat döntőse Éléskamra kategóriában.



Megosztás:
További hírek:


« Vissza a főoldalra